Meglepő fordulat - Dicséretet kapott Londonból a kormány

2011.01.25 12:47

Újabb londoni elemzőház csatlakozott azokhoz a külföldi piaci szakértőkhöz, akik optimistán várják a kormány által februárra ígért reformprogramot. A BNP Paribas közgazdászai korábban még kételkedtek a csomag jelentőségében, ám a napokban kiderült részletek meggyőzték őket. Megítélésük szerint a kilátásba helyezett intézkedések strukturálisan javíthatják a magyar államháztartást, jelentősen mérsékelnék a fiskális kockázatokat és még a hitelminősítők részéről is pozitív reakciókat válthatnak ki. Az elemzők ebben a helyzetben a magyar csődkockázati mutató (5 éves CDS-felár) esésére játszó kereskedési ötletet javasolnak, vagyis az ország megítélésének javulását vetítik előre.

Váratlan fordulat

Az utóbbi hetekben megszaporodtak a kormány által februárra ígért reformprogrammal kapcsolatos hírek, és úgy tűnik, hogy a kormánytagok részéről elhangzó konkrétumok egyre jobban meggyőzik az elemzőket. Ezúttal a BNP Paribas londoni elemzői adtak hangot igencsak optimista véleményüknek a legutóbbi magyarországi, elsősorban költségvetési fejlemények kapcsán. A közgazdászok ugyanis esélyt látnak arra, hogy a kormány meglehetősen "izmos" megtakarítási programot jelent be heteken belül, ami érzékelhetően csökkentené a magyar fiskális kockázatokat.

A BNP szakértőinek mostani rendkívül pozitív kommentárja azért is érdekes, mivel három héttel ezelőtt lesújtó véleményt fogalmaztak meg. Komoly kétségeink vannak abban, hogy a magyar kormány februárban fajsúlyos intézkedéseket jelent be - írták január elején az elemzők. A kedvező fordulat hátterében a kormány által legutóbb beígért intézkedések állnak.

A magyarországi költségvetési kilátásokat taglaló anyagból ugyanis kiderül, hogy a BNP elemzőit leginkább Nátrán Roland múlt heti kijelentései győzték meg. Mint ismert, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkár a Dow Jones hírügynökségnek elárulta, hogy a kilátásba helyezett hiánycsökkentő csomag legalább kétharmada a kiadások tartós hatású visszafogásából ered majd. Az idei évben a GDP 1%-át, 2012-ben és 2013-ban annak mintegy 2%-át kitevő, azaz összességében 600-660 milliárd forintot elérő államháztartási hiánycsökkentést tartalmazhat a kormány által februárban bejelentendő intézkedéssorozat - nyilatkozta Nátrán.

Javuló költségvetési kilátások

Meglátásunk szerint ezekre az intézkedésekre szükség is van annak érdekében, hogy a költségvetési hiány alacsony szintje 2011-et követően is fennmaradjon, hiszen az ágazati különadók kifutnak, és ezt követően 2013-tól életbe lép az alacsonyabb társasági adókulcs - olvasható a BNP elemzőinek anyagában. Bár a tervezett intézkedések méretével kapcsolatos konkrétumok még nem hangzottak el, megpróbáltuk megbecsülni azok hatását. Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a februári program 70%-át a kiadási oldali lefaragás fogja adni és a bevételi többlet jelentős része a zöld adókból fog származni - teszik hozzá.

A londoni elemzők ezek után két költségvetési forgatókönyvet vázoltak fel. Alapesetben azokkal a költségvetési intézkedésekkel számoltak a szakértők, amelyeket eddig már bejelentett a kormány és eközben becsléseik szerint a 2013-ban bevezetendő alacsonyabb társasági adókulcs 500 milliárd forintos bevételkiesést fok okozni a büdzsében. Ebben az esetben idén a költségvetés GDP-arányos hiánya 3,5% környékén alakulhat, majd jövőre 2,8%-ra csökkenhet, ám 2013-ra újra 3% fölé hízna a deficit a válságadók kifutása és a társasági adócsökkentés hatására - vetítik előre a közgazdászok, akik az alapforgatókönyvben az adósságráta nagyon lassú lecsorgására számítanak.

Az elemzők által felvázolt második forgatókönyv szerint a kormány további strukturális megtakarításokat fog végrehajtani, amelyek szükségesek is a hiány tartós csökkentése érdekében. Ezért is üdvözlik a BNP szakértői Nátrán Roland múlt heti mondatait. Az általa is jelzett intézkedésekkel ugyanis idén 3% alá csökkenhet a költségvetési deficit és a következő két évben is érzékelhető javulást lesz képes felmutatni Magyarország.

Esés előtt az államadósság

Ebben az esetben - vélekednek a londoni szakértők - az államadósság a látványosan csökkenő pályán maradna és 2013-ra egészen 67%-ra esne a GDP-arányos értéke. Ez részben annak is köszönhető, hogy a 2011-13-as időszakban átlagosan 3%-os többletet produkálhat a magyar költségvetés elsődleges egyenlege. Az intézkedések legszembetűnőbb előnye az lenne, hogy a költségvetési hiányt egy (strukturálisan is) fenntartható pályára állítanák. Ezeket a kedvező folyamatokat erősíthetik fel az esetlegesen alacsonyabb kamatok és magasabb GDP-növekedés - írják az elemzők.








































www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=144516

2019-ben jöhet csak a magyar euró

Akár kijózanító erejű pofonként is hathat az a napokban megjelent elemzői vélemény, miszerint 2019-ig várnunk kell Magyarország euróbevezetésére. A BNP Paribas szakértői a görög fejlemények nyomán szigorúbb uniós megközelítés, valamint a magas adósságteher miatt tolták el 5 évvel korábbi várakozásukat. A bank elemzőinek múlt pénteken készült anyagából azonban az is kiderül, hogy még így sincs okunk a végső elkeseredésre, a többi térségbeli tagállam ugyanis (a baltiakat leszámítva) csak utánunk csatlakozhat az euróövezethez.

Az elmúlt időszak eurózónát ért problémái következtében a vezető döntéshozók minden bizonnyal a zéró tolerancia felé mozdulnak el az euróövezet bővítésének kérdésében - írják friss euróövezeti bővítéssel foglalkozó anyagukban a BNP Paribas elemzői utalva arra, hogy az EU sokkal szigorúbb lesz az eurózónába igyekvő országokkal szemben. A bank szakértői emlékeztetnek arra, hogy a balti államok mindegyike már több éve az euró előszobájának mondható ERM-2 árfolyamrendszerben tartózkodik, ám eddig csupán Észtország teljesíti a maastrichti kritériumokat.

Észtország beléphet a fenntarthatósági kérdések ellenére

Korábban már a Portfolio.hu is beszámolt többször arról, hogy az eurózóna következő, 17. tagállama Észtország lehet. A BNP Paribas elemzői ennek kapcsán úgy fogalmaznak, hogy a fő kritériumok tekintetében a balti állam bevezetheti az eurót. Néhány kérdés azonban vitatható a kilátásokkal kapcsolatban:

- a jelenlegi deflációs folyamatok megkérdőjelezik az árstabilitás kritériumát

- a költségvetés hiánya lehet a legvitatottabb ügy. A legutóbbi adatok szerint 2009-ben 1.9%-os lett a GDP-arányos költségvetési hiány, ami sokkal kisebb az előírt 3%-nál. Az Európai Bizottság azonban nemrégiben figyelmeztetett, hogy idén akár a 3%-os határ fölé is szaladhat a deficit az elmaradó bevételek miatt. A BNP Paribas elemzői felhívják arra a figyelmet, hogy tavaly a bevételek oldalán jelentős szerepet játszottak a rendkívüli, állami vállalatoktól származó osztalékkifizetések. Így a bank szakértői megkérdőjelezik az észt közpénzügyek fenntarthatóságát.

- a 10 éves államkötvény hiányában virtuálisan teljesen lehetetlen megállapítani a hosszú távú kamatlábra vonatkozó kritériumot.

A BNP Paribas elemzői kiemelik, hogy májusban jelenik meg az Európai Központ Bank konvergenciafolyamatokról szóló jelentése, melynek végső következtetéseit június 8-i ülésén várhatóan elfogadja az ECOFIN (gazdasági és pénzügyi tanács). Észtország esetleges elbukása súlyos kihívásokat jelentene a többi euróbevezetésben reménykedő tagállam számára, mivel az azt jelentené, hogy az eurózóna átmenetileg bezárta kapuit - állapítják meg a bank közgazdászai, akik ugyanakkor azt is hozzáfűzik, hogy az unió ezt nem engedheti meg magának, ezért a pénzügyminiszterek engedélyezni fogják Észtország 2011-es euróbevezetését.

Magyarország tudja a legtöbbet felmutatni, de...

A többi euró aspiráns tagállam előtt hosszú út áll tekintettel a ciklikusan alacsony költségvetési bevételekre és az ezzel egyidejűleg növekvő adósságterhekre. A közép-európai régióból Magyarország jár az élen, miután az IMF hitelcsomagért cserébe vállalt program következtében látványos költségvetési konszolidáció történt egy politikailag kevésbé korlátozott kormány alatt - olvasható a BNP Paribas feltörekvő piaci kilátásokat taglaló elemzésében. A bank elemzői azonban több tényezőt is felsorolnak, amelyek hátráltathatják a magyarországi euróbevezetést:

- költségvetési stabilitással kapcsolatos kockázatok
- jelentős adósságteher (ez lehet a legnagyobb akadályozó tényező)
- emellett a gyors euróbevezetés iránt mutatott étvágy (ami kiemelkedő prioritással bírt a válság kellős közepén) is mérséklődött

(1) A bank szakértői idéznek az Európai Bizottság legutóbb megjelent véleményéből is. Ezek szerint a bizottság úgy véli, hogy a magyar költségvetési egyenleg nagyjából stabilnak mondható, azonban 2011-ben, illetve 2012-ben romolhat az eredmény, mivel túl optimisták a növekedési előrejelzések.

(2) A következő akadály a BNP Paribas szerint az adósság magas állománya lehet. A bank elemzői azzal számolnak, hogy a GDP-arányos államadósság szintje jövőre tetőzhet 80% környékén, ezt követően indulhat csökkenésnek, ami azt jelenti, hogy Magyarország még jó ideig nem teljesíti a 60%-os szintre vonatkozó előírást. Igaz eddig jellemző volt - jegyzik meg a bank szekértői -, hogy 60% feletti adósságrátát is elfogad az EU, ám éppen az elmúlt időszak adósságproblémái miatt szigorúbbá válhatnak az uniós döntéshozók. A BNP Paribas elemzői idézik a kritérium azon előírását, miszerint nem kell 60% alatt legyen a mutató, ha az államadósság GDP-arányos értéke egyértelműen és tartósan közeledik a határhoz. A görög problémák viszont azzal járhatnak Magyarország számára, hogy az eurózóna addig nem engedi hazánkat az euróövezetbe, amíg az adósságráta le nem csökken 65%-ig - vonják le az elkeserítő következtetésüket a BNP Paribas elemzői, akik szerint ez 2018-ig nem fog bekövetkezni.

(3) Mindeközben a (kormányt alakító) Fidesz is óvatosan fogalmazott az euró bevezetését illetően, legutóbb már inkább tartózkodtak attól, hogy azt ígérjék: hatalomra kerülésük esetén azonnal céldátumot neveznek meg. A BNP Paribas elemzői idézik Matolcsy György, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusának azon kijelentését, miszerint az euróbevezetés dátumát legkésőbb 2013-ig kellene meghatározni.

Portfolio.hu vélemény:

Korábban már felhívtuk arra a figyelmet, hogy a piac szerint is távolodtunk az euró bevezetésétől (igaz a piac szerint nem olyan mértékben, mint azt a BNP elemzői vetítik előre). Akkor úgy fogalmaztunk, hogy a várhatóan kormányt alakító Fidesz kommunikációja is szerepet játszhatott ebben. A párt politikusai ugyanis az elmúlt hetekben többször is meglehetősen óvatosan fogalmaztak az euróbevezetéssel kapcsolatban: már nincs szó azonnali céldátum megnevezéséről (legkésőbb 2013-ig jöhet céldátum Matolcsy nyilatkozata szerint). Mindemellett több alkalommal is a 2015-2016-os csatlakozási dátum hangzott el. Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter a távolabbi dátumot "az erős és stabil gazdaság" szükségességével, Matolcsy György pedig külső okokkal (a görög adósságválság tovagyűrűző hatásai miatt az egész eurózóna jövőjét is számos kérdőjel övezi) magyarázta.

A BNP Paribas elemzői a magyar euróbevezetési kilátásokkal kapcsolatban összességében azt mondják, hogy a jövőben is Magyarország lesz a legesélyesebb euróbevezető köszönhetően az erős fiskális teljesítményének. A szakértők azonban 2019-re tolták ki a magyar euró várható időpontját a korábbi 2014-es dátumról, miután hosszabb időbe telik majd ledolgozni a magas adósságterhet.

Nemcsak önmagában mondható meghökkentőnek a BNP magyar euróbevezetésre vonatkozó 2019-es céldátuma, hanem a legutóbbi elemzői konszenzus tükrében is. A márciusi felmérés eredményei alapján ugyanis azt mondhatjuk, hogy a Reuters által megkérdezett elemzők közül a legpesszimistább is "csak" 2016-os céldátumot jelöltek meg. Ennek tükrében szélsőségesnek nevezhetjük a BNP elemzőinek borúlátó véleményét.

Az euróbevezetéssel kapcsolatos elemzői vélemények ismertetésekor nem szabad megfeledkeznünk a másik végletről sem: a mindig optimistán nyilatkozó Merrill Lynch londoni szakértőiről. A Merrill elemzői legutóbbi rövid ajánlásukat épp arra fűzték fel, hogy hazánk jövőre beléphet az euró előszobájának tekinthető ERM-2 árfolyamrendszerbe. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy idén a régió legnagyobb befektetési sztorija Magyarország 2011-es ERM-2 árfolyamrendszerbe történő belépéséből fakadhat - emelték ki a londoni elemzők, akik szerint a konvergenciasztori még csak gyerekcipőben jár.

Csehország: nincs akarat

A BNP Paribas elemzői szerint amíg alacsonyan maradnak a cseh kamatok, addig a mindenkori cseh kormány euróbevezetési motivációja mérsékelt maradhat. Úgy gondoljuk, hogy a csehek csak akkor lesznek hajlandóak mozdulni az ügyben, ha Magyarország és Lengyelország már az euróbevezetés határán van - írják a közgazdászok, akik szerint ennek fényében 2020 a lehetséges cseh euróbevezetési dátum.

Lengyelország élvezi a rugalmas árfolyamot

A BNP elemzői a lengyel euróbezvezetési kilátásokkal kapcsolatban is lesújtóan vélekednek, ugyanis lengyel euróra sem számíthatunk 2019 előtt. A szakértők emlékeztetnek arra, hogy a pénzügyminisztérium szerint a 2015-ös céldátum még mindig életben van, ám ez nem hivatalos célkitűzés. Lengyelországnak először a fiskális kritériumot kellene teljesítenie, amit a jelzések szerint 2012-re vállalt, azonban ez túl optimistának tűnik a BNP elemzőinek.

A lengyel euróbevezetés kilátásai kapcsán nem szabad megfeledkeznünk egy másik szempontról sem. A BNP Paribas elemzői még a tragikus repülőszerencsétlenség előtt írták anyagukat, szombaton viszont elhunyt a jegybank elnöke is, akiről azt mondhatjuk, hogy nem sürgette az euró bevezetését. Legutolsó véleményét erről hirtelen halála után tette közzé a Financial Times:

Bulgária elfordult az EM-2-től

Arról már korábban beszámoltunk, hogy Bulgária lemondott az idei évre vonatkozó ERM-belépési terveiről. A BNP Paribas a bolgár euróbevezetési kilátások kapcsán úgy vélekednek, hogy az EU nem mutat hajlandóságot Bulgária felvétele iránt. Az unió vezetői ugyanis a görögök trükközése után sokkal szigorúbban tekintenek a hitelességi kérdésekre és ebben a tekintetben a korrupcióval sújtott Bulgária hátrányból indul. Ezért a BNP elemzői azt jósolják, hogy Bulgária 2019 előtt nem csatlakozik az ERM-2 árfolyamrendszerhez.

(forrás: portfolio.hu)